Néha még álmodom veled. Csillagfényes úton lépdelek, s kitárt karom öleli, szorítja a semmit. Arcod nincs Karod ereje másé, már csak a vágy, a kíváncsiság, az maradt. Egyszer talán hallottam hangod. Az anyaméh zümmögő magánya szűrte és a génjeim legmélyén él. Néha azt hiszem, papíros vagyok. Te…

Hol lehet….   Hol lehet az az aranyóra, amit egyszer régen húsvétvasárnap reggelén, nagyapám mellényzsebéből egy orosz katona kiemelt. - No de kérem – mondta a nagyapám. Szerencsére több szava ekkora arcátlanságra nem is volt….  Hol lehet az a postás, aki bedobta azt a levelet, amelyben a járási…